2009. nov 09.

Repülni veszélyes

írta: viorelPOP
Repülni veszélyes

Persze, már a csekkolás se volt sima. Ahogy a pultnál ülő, zavaróan magabiztos faszi a jegyfoglalás ingatagnak látszó tényét firtatta, Sanyiban egyre acélosodott a terv, hogy nem csak egy unicumot iszik meg a reptér zsebmetsző büféjében.

Amikor a szegecses övet levetették vele, már üvöltözött: - Láttam én a Discovery-n, hogy megy ez, mosolyogtok, basszátok meg, aztán leválik a farokszárny... A biztonsági őr egy mérsékelten kedves apapofonnal rendezte le a kérdést, már csak a felesek segíthettek.

Az unicum, persze, még drágább volt, mint gondolta, bosszúból titokban jól telefikázta a bárpultot, ahogy azt gyerekkorában az ágya melletti tapétával tette, ami így egy idő után egyre inkább egy bizarr intergalaktikus diszkó díszítéséhez hasonlított. Érezte, hogy a nosztalgia még szánalmasabbá teszi, itt most férfinak kell lenni, itt most repülés van. A torkán lenyomott kis tüskék viszont nemhogy tökösebbé, de sokkal idegesítőbbé tették.

Lesmárolta a jegykezelő lányt: "lehet, hogy az utolsó", a második pofont viszont már nem érezte. Miután furfangosan kileste a stewardess nevét, és belerúgott egy önfeledten nevetgélő jól szituált turistába, hulla mereven kezdte el nézni az oktatófilmet. Biztos volt benne, hogy hazudnak, magyarázzák már el neki, hogy kövesse a fényeket, ha kettétört a gép!, seggarcok.

Amint lehetett, odahívta a jól megjegyzett Gyöngyvért, akinek nemcsak horrorisztikus neve volt nyugtalanító, hanem az illegális távol-keleti géntechnika egy apró, de feltűnő tévedésének kinéző, úgynevezett arca is.

- Öööööö... figyelj csak... szóval, öööö, ugye te is láttad azt a dokut, hogy rosszul oktatták a pilótákat, de ezt addig senki sem tudta, és aztán...
- Nyugodjon meg, uram, légitársaságunk a legmegfelelőbb...
- Bazd meg, lehet, hogy rajtad nem ront egy kis tűz, de ne szívass ezekkel!
- Jól van, faszfej, mehettél volna busszal, ne szívózzál, idd meg ezt a kétdekát, és fogd be!

Sanyi érezte, hogy akár barátok is lehetnének egy másik, sokkal félhomályosabb világban. Lehúzta.

- Ööö... várj csak, bocs, szóval, hogy például bisztróbalesetben feltekeredsz a fára, még akár túl is élheted, de érted, itt, ha megbolondul pár gólya vagy más védett hányadék vagy fecske... Vagy elkezd beszivárogni a füst, és pár pillanat múlva már halottabb vagy, mint büdös.

Újabb üvegcse került elő: - Ezt idd meg, és jól figyelj: egyrészt nem kurva mindegy? Másrészt, ha egy ilyen roggyant szarkupac vagy, akkor neked élni sem sokkal jobb! - és elviharzott.

Sanyi benyelte az átlátszó italt, elgondolkodott egy pillanatra, majd funkciójukat beteljesítő tamponokhoz hasonlatos szemekkel a mellette ülő lányhoz fordult:

- Szia. Majdnem tetszel.

Szólj hozzá

repülés para stewardess alka kozmasanyi mindennapi halál