Egy óvatlan pillanatban Sanyi leborotválta addig féltve őrzött bajszát. Csak állt a tükör elött, nézte csupasz arcát, és olyan ürességet érzett, mint amikor először imádkozott hiába. Védtelen volt, igaz eddig is, de most megint zavarta. Méregette magát.

A lány a szobában feküdt meztelenül, onnan beszélt:
- Hallod, mi szól? Mindig is szerettem a Duran Durant.
- Ez A Flock Of Seagulls - mormogta Sanyi a fürdőszobából.
- Mi?
- Semmi. Szép vagy.
- Nem is látsz.
- Azért.
- Paraszt.
- Pároznák veled.
- Én meg beszélgetnék.
- Azt hiszem, épp bömbölve okádik a szomszéd.
- Én úgy lázadnék megint. Te mikor lázadtál utoljára? 16 évesen?
- Soha. Úgy 15 évesen eltört bennem valami, és ez azóta tart. Minden, ami lázadásnak tűnt, csak mókázás volt.
- Miért látsz mindent olyan negatívan?
- Én? Vannak szép dolgok is az életben, és én ezt tudom. Például evés közben fingani.
- Kibaszott lehangoló vagy.
- Köszi.
- Nem tudom, miért vagyok veled. Te miért vagy velem?
- Nem tudom. Néha érdekesebb vagy, mint a tévé.
- Hát, a kurva anyád.
- Na, na, a bókot meg kell becsülni...
- Nagyon utálod magad?
- Nem. Vannak dolgok, amiket utálok, és lehet, hogy többségben vannak.
- Például?
- Például, hogy vannak viccek, amiken elmondva röhögök, de olvasva az arcizmom se rándulna.
- Ne bújj ki a kérdés alól.
- Mire vagy kíváncsi? Hogy mi, hogy mi zavar most, hogy mit utálok? Elmondom. Hogy folyton úgy érzem magam, mint amikor a tökéletesen elkészített szendvicsbe beleharapva szembesül az ember azzal a mélységesen lehangoló ténnyel, hogy benne maradt egy hosszú kolbászhéj vagy egy féltenyérnyi fólia.
- És?
- És hogy ez mennyire kisszerű. Mint egy Swift és egy Maruti koccanása egy Tesco-parkolóban, mint egy hibázó énekes bénító zavara, mint egy menyasszony összeomlása a ruhakölcsönzőben.
- Szóval semmi komoly.
- Semmi szerinted komoly.
- Nyavalyogsz.
- Talán. És akkor mi van? Attól még nem lesz jobb, hogy ezt tudom, sőt.

Sanyi vetett egy utolsó, csalódott pillantást bajusztalanságára, majd a szobába lépett. Levetette magát az ágyra, és hosszan, bő nyállal megcsókolta a lány ánuszát:
- Most menj el, kérlek, dolgom van.