- Szasz, Tibikém! - köszönt az elvártnál hangosabban és idegesebben Sanyi. Már két hete nem beszéltek. - Öööö... én vagyok...
- Hallom.
- Szóval, hát, csak gondoltam pár napja jöttetek vissza Horvátból, és hogy milyen volt - tudta, hogy valamennyire hülye beszélgetés lesz, de ez a kezdés őt is meglepte.
- Jól elvoltunk. Minden nap megnéztük a napfelkeltét Julcsival, aztán gyümölcskoktélt reggeliztünk, kicsit visszabújtunk hemperegni, aztán valami laza tengeri ebéd, délutánonként túrázgattunk, úszkáltunk. Találtunk egy hangulatos kis éttermet a közelben, ott vacsoráztunk, aztán megnéztük a naplementét, és addigra már olyan fáradtak voltunk általában, hogy már csak összebújva elaludni volt erőnk.
- Aha... - merevedett meg Sanyi.
- Ja, most mondja Julcsi, tényleg, találkoztunk egy jófej párral, velük hajókirándultunk, meg néha tengóztunk.
- Ööö... az fasza... - hazudott - ...és nincs kedved kimozdulni?
- Nem is tudom... Julcsi már rég meg akart nézni egy Dakota Fanning-filmet, és most sikerült megszerezni...
"Mondd meg, hogy jöjjön át ő is!" - hallatszott a távolból Julcsi hangja. Sanyi összerázkódott:
- Háttööö, és máskor nem jó? Egész jól felújították az Iszákot.
- Igazából mostanában esténként futunk Julcsival, és utána már nincs kedvünk iszogatni... holnap vasalnom kell, holnapután a szüleink átugranak.
Sanyi kezében jól hallhatóan megcsikordult a telefonkagyló.
- Valagrózsának szülinapja van... - nem volt.
- Akkor üdvözöljük!
- Oké... átadom... Hallottad már az új számainkat? Tiszta korai Sonic Youth... - próbálkozott.
- Még nem tudtam, mert Julcsinak fáj a feje tőle, de majd előbb-utóbb.
Sanyinak eddigre már átizzadt a kúrós inge.
- És amúgy jól vagy? - a sokktól nem jutott eszébe beszólni, maradt a mély aggodalom.
- Nem úgy hangzik? Igen, köszönjük, nagyon jól vagyunk - válaszolta Tibi minden meggyőződésével.
"Hogyan is lehetnél velem másképp, ugye" - cuppanás, Julcsi már egészen közel volt. Sanyi érezte, hogy olyan hatalom győzte le, amit hiába nem ismert el, semmi esélye sem volt ellene:
- Na, akkor majd valamikor... Szasz, Tibi, izé, sziasztok...
- Majd beszélünk.
Sanyi dülledt szemekkel belekortyolt a negyed órája szorongatott jeges vodkába, és észrevette, hogy Teri még mindig szopja:
- Oké, elég volt - rántotta el magát - ma már nem fog menni...