2014. aug 27.

Ideje

írta: viorelPOP
Ideje

Ahogy felébredt, egyből meg akart halni. Nem is meghalni. Megszűnni, mintha sosem létezett volna. Aztán mégis felhúzta a redőnyt, rögtön libbent szemben a függöny: Ili néni csekkolt. Sárgás-őszes haja már hajnal 5 óta rendezett volt, egy kiálló kés azonban még hiányzott a nyakából. Sanyi sosem tudta meg, belátott-e szobájába az öreglány, de nem öltözött fel egyszer sem. A konyhába botorkált, a tea kész, szülei már munkában. Mindig meztelenkedett egy aktuális a fejében, és fogmosás után úgy 10 percet gondolt rá. Erősen, rutinból. Pólójához választott gatyát és zoknit, nadrágja egy volt. Teendők a konyhaasztalon. Legtöbbször piac, közért, sétáltatás. Az árokszélen általában a tróger Ficak szerencsétlenkedett, és ilyeneket mondott fáknak esve: „A húgyozás fingás nélkül szart se ér, höhö!” vagy „Nem láttad a biciklim, Sanyi? Tutira azzal indultam el…”. Sanyi lepacsizott kötelességből, és belevetette magát az elkeserítően nagyközségi házak birkaszagú ismétlődésébe. Hümmögve végighallgatta a szotyizó kofát az elvált lányáról, meg hogy mit szenved az enyhén sérült unokájával, vagy a pénztárnál álldogáló Bélabát, hogy „Jobb, ha beszarsz mindentől. Be kell szarni a hivatalban, a rendőr mellett elhaladva, a kocsmában. Ne félj, ha beszarsz, nyugodtabb életed lesz.” Nem nagyon tudták hová tenni őt, de elmondták volna ezeket egy kóbor kutyának is, ha épp arra jár. Na, meg a csend. Van az a csend, aminek a hangzavar után természetesen kell következnie, meg van, ami csak beterpeszkedik, mint egy ellenfél nélküli, öntelt polgármester. Néha eltévesztette az egyforma ajtókat, de mindig hazaért. Fel sem hívott senkit, bezárkózott, levetett újra mindent, és feltette a fülest – hetekre beakadt a Stooges. Ideje volt már lelépni Dévaványáról.

Szólj hozzá

zene élet fulladás horrorugar The Stooges Dévaványa