- Pááásztorok, pááá… Tasli. - Páháásztorok, páháá… Tasli. - Már huszonnegyedike van, és még mindig hamisan nyivákolod ezt a kurva dalt! – ripakodott Sanyi nagyanyja, míg unokája zavartan a földet nézte. - Páááááásztooorooook, … Tasli. - Nagymama, ha a karácsony a…
Sanyi akkor öltözött fel először rendesen: acélbetétes bakancs vörös cipőfűzővel, fémcsatokkal szegélyezett bőrnadrág, szakadt Dead Kennedys-póló, randomra nullázott lila haj, biztosítótűk, láncok, kitűzők, ilyesmi. Mit sem sejtve indult el Dévaványa egyenutcáin, de…
Egy óvatlan pillanatban Sanyi leborotválta addig féltve őrzött bajszát. Csak állt a tükör elött, nézte csupasz arcát, és olyan ürességet érzett, mint amikor először imádkozott hiába. Védtelen volt, igaz eddig is, de most megint zavarta. Méregette magát. A lány a szobában…
Elérkezett végre a nagy nap, amikor nem kell akarni, amikor nem kell eltérni, amikor magáért, csak magáért, és még csak magyarázkodnia sem kell emiatt. Ezúttal nem lépnek a sarkára, nem ordít le senkit. Nem kell kétes értékű éleselméjűségekkel bizonygatnia, hogy még életben…
És akkor Sanyinak megszűnt a libidója. Zamek. - Nem gerjed, van az úgy - röhögött Síkos Tibi. Úgy, azokkal lehet, nem így és vele, legalábbis eddig. Hogy nem villan át agyán legalább félóránként egy-egy keresztlobbantó ocsmányság, se ripsz-ropsz, se kínosan irányítottan.…
Sanyi enyhe fejfájással lépett ki a szobából, Naspolya az előtérben békésen szuszogott előző napi vacsoráján. A többiek már a strandon pihegtek, a Rubophen keserűsége hatásosabb volt a hatásánál. A Napot valaki lelocsolta napalmmal: a part különös alakban égett ki az…
- Dehát mivégre élünk?!? – ordította Sanyi, és a tánctér közepére hányt. Pedig nem is volt különösebben rossz kedve. Csak valahogy úgy alakult, hogy leordított egy, az árlapra csodálkozó osztrák cserebarmot, elnyomott egy csikket egy hamisított Pierre Cardin inggel mojitózó…
Síkos Tibi magából kikelve ordibált. A Platán Poharazó törzsgárdája a munka utáni jól megérdemeltet szorongatva bambán figyelt, Valagrózsa egy ajándék feles keverttel küzdött. Sanyi csöndben röhögött, kicsit unta, kicsit élvezte is. Legyek szálltak a félbehagyott rizses…
Úgy lépett be Sanyi a csontszárazra légkondicionált irodába, ahogy a kocsmába szokott: nem tudta, mi lesz. Szemben egy megpuffadt ötvenes, bajsza jobb szélén a dermesztő 23 fok ellenére egy dunakavics nagyságú izzadtságcsepp bizonytalankodott.- Üdvözöljük a HTR siklócsapágy- és…
Néne mindig ott állt a Madách és a Móricz sarkán. Visszerei kidomborodtak a vádliját beborító fásli alól, legtöbbször valami lehullott gyümölcsöt majszolt, és általában volt valami rovar a hajában, aminek utána lehetett nézni valami természetbúvár könyvben. Már ez…